A válás legalább olyan nagy életváltozást hoz, sőt itt már gyerek is van, és mégsem lehet, mégsem jó erről beszélni, mert a társadalom, nem akarja hallani.
Itt őszinte lehet az ember, nincs színjátszás, nem kell takargatni, ha az ember szomorú, hogy aznap maga alatt van, mert eszébe jutott, hogy becsapta, elhagyta, hazudott az a társ, akivel örök hűséget ígértek egymásnak, és bízott benne. Hogy az édesapa, mert elhagyta feleségét, vele együtt elhagyta gyermekeit is.
Éppen ezért lehet az ember nyílt, felvállalva mindent/ önmagát, s talán az idő múlásával egyre jobb kedvű, majd végül jön magától a nevetés.
És lassan gyógyul az ember lelke…
Egymásnak vagyunk tanácsadói, hallgatóközönsége, ötletadói. Azon felül erőt ad, kitartást, bizakodást, ha régen elvált emberek, régi „Válóhálósok” továbbra is járnak, mert ad reményt a jövőhöz.
Egyszerűen, köszönet a létezéséért.
Édesanya, aki három csemetét nevel egyedül