Valamiért nekem és nekik ugyanezt kellett átélniük és itt beszélhetünk őszintén az okokról is, amit tudni vélünk, sejtünk, érzünk és már talán értünk is. A magunk hibáiról is, az Isten-kapcsolatunk hiányosságairól is, az álomtöréseinkről.
A gyerekeink és a jövőnk körüli aggódásaink kusza gondolathálója helyett az Igét kapjuk, csakis azt, mint mankót.
Támaszt és egyben biztosítékot, hogy van tovább, hogy így is van élet, sőt, ez is Élet és hogy Isten a legszuperebb házastárs és csendestárs és bizony, mi is egymásnak sorstársai, segítői, iránymutatói lehetünk a Szent Lélek ereje által.
Együtt sírás helyett itt és az egyéb szervezet alkalmakon jókat nevetünk, eszünk-iszunk és rengeteget beszélgetünk, ami frissít, üdít, erőt, reményt ad és éltet!
Egy frissen válós